A hétvégén a ój idő ellenére sem voltam voltam valami rózsás hangulatban. Mikor kezdeném végre jól érezni magam mindig történik valami, amivel felborítják háborgó lelkem nyugalmát. El nem volt, persze most van a 2. hétvége, amikor találkozik az állítólagos, vagy valós nőjével. Természetesen ezzel is kínoznom kellett magam: miközben én nem önként vállalt cölibátusban tespedek Neki egy élvezetekkkel teli hétvégében lehetett része (gondolom).

Ez a gondolat kellőképpen megalapozta egyébként sem túl rózsás hangulatomat és a maradék életkedvem is elment Azonnal láthatatlan üzemmódba is tettem magamat skype-on és persze nem is keresett senki. Pedig egyszerűen le tudnának buktatni, de ezek szerint senki sem kíváncsi rám.

Nagy unalmamban valami szerelmes regény olvasásával próbálkoztam, de kb 2 oldal után feladtam. A facebook-ok játszottam valami pontgyűjtős, állatkiszabadítós játékkal és megállapítottam, hogy más azok sem keresnek, akik az előző héten még egymást űberelve (persze nem is tudtak a másikról) udvaroltak és alkalmi partnernek próbáltak becserkészni. Természetesen egyértelművé tettem, hogy számomra ez nem pálya, az utóbbi 8 évben volt szerencsém kipróbálni, hogy milyen a 2. (valójában a sokadik) helyen állni. Köszönöm, ebből még egyszer nem kérek, inkább lemondok a szerelemről és a szexről.

Nagy búskomorságomban a csendet hívtam barátomnak. Olyan jó hallgatni a csendet. A telefonom lenémítva, úgysem történik semmi olyan, ami az én segítségemet igényli., hogy valami Jane Bondként megmentsem a világot.A sógornőm most úgyis pikkel rám, mert Öcsémnek tettem egy szívességet, Ő meg persze nem tűntette el a bizonyítékot és lebuktunk. Szóval most persona non grata lettem. Persze egyébként is, mert beteg vagyok és ilyenkor nem mehetek a Keresztlányom közelébe.

Ülök itt magamban és közben arra gondolok, hogy minek is vagyok. Igen, ez már a depresszó jele. Utálom a tükröt, egy rakás szerencsétlenségnek érzem magam, közben igyekszem visszafogni a hányingeremet, mert az is rámjött. Arra gondolok kellene valami jó zenét hallgatni, de minek is mozduljak meg. Tuti valami nyálas, szerelmes számos cd-t találnék meg, az meg éppen nem annyira kell a lelkemnek. A kedvem úgyis a béka feneke alatt vagyok.

Elhatároztam, hogy írok valami szellemes, humoros bejegyzést nektek, de ez nem megy. Egyáltalán minek is írok, hiszen nem megy ez nekem….